1. mód:
Az elektromos töltőn nincs vezérlődoboz. Az autó töltésekor az elektromos töltők kábelén keresztül közvetlenül csatlakozik a háztartási AC konnektorhoz. Nem tud kapcsolatot létesíteni a járművel, és a maximális áramerősség, feszültség, hőmérséklet stb. nem ellenőrizhető töltés közben. Az 1-es mód töltési módja alapvetően megszűnt a rossz biztonság miatt.
Mód2:
A piacon kapható hordozható EV-töltők fő töltési módja. Az 1-es módhoz képest az a különbség, hogy egy védelmi eszközt, azaz egy adaptert adnak hozzá. Ezzel egyidejűleg a vezérlővezetéken keresztül létrejön a kommunikáció a járművel, és a töltési paraméterek cserélhetők a jármű és a töltő között. Ezt a módot általában hordozható elektromos töltőkészülékekhez használják.
Mód3:
A 3. mód és a 2. mód között az a különbség, hogy a töltőcsatlakozó nem a háztartási váltóáramú hálózathoz, hanem egy dedikált váltakozó áramú tápegységhez – AC EV töltőhöz – csatlakozik. Jelenleg a töltőcsatlakozó adapter nélkül lehet, mert maga az AC EV töltő védő szerepet tölt be. A 3-as mód nemcsak a töltés biztonságát garantálja, hanem növeli a töltési sebességet is. Az AC EV-töltők 3-as módúak.
Mód4:
A 4-es mód egy egyenáramú töltési mód, amely rövid időn belül feltölti az elektromos járműveket. Nagy teljesítményű és nagyfeszültségű munkakörülmények vannak benne, mint például a Tesla szuper töltőállomások, amelyek általában nem otthoni használatra szolgálnak, hanem kifejezetten a gyorstöltő állomásokon vannak felállítva. A 4-es mód töltőárama nagy, és az áram általában DC 80/125/200/250A vagy még nagyobb, így a töltési sebesség természetesen a leggyorsabb. Az egyenáramú töltés azonban nagyon magas telepítési követelményekkel és költségekkel jár, és a hosszú távú egyenáramú töltés befolyásolja az akkumulátor élettartamát.